A HTML nyelvet fejleszt�i a kezdetekben nem professzion�lis megjelen�t�st lehet�v� tev�, hanem a tartalom egyszer� k�zl�s�t megold� le�r�nyelvnek tervezt�k, ennek f�ggv�ny�ben ker�lt kialak�t�sra is. A nyelv megjelen�se egyre t�bb ember sz�m�ra tette lehet�v�, hogy publik�lhasson a weben, �s az internet terjed�se is egyre t�bb �s t�bb �j felhaszn�l�t hozott. A felhaszn�l�k elkezdtek egyre t�bbre v�gyni, az �vek sor�n felmer�lt annak az ig�nye, hogy lehessen a nyomdai megjelen�shez hasonl�an befoly�solni a weboldalak kin�zet�t. �gy a HTML kieg�sz�lt bizonyos form�z�si lehet�s�gekkel.

Az �j form�z�si lehet�s�gek sokmindent lehet�v� tettek, de a nyelv ezzel elvesztette az egyszer�s�g�t, a dokumentumok a megjelen�s miatt egyre bonyolultabb� �s �sszetettebb� v�ltak. A weboldalak forr�s�nak ak�r t�bb, mint a fele lehet, hogy m�r nem is a tartalomr�l, hanem a megjelen�sr�l sz�lt, jelent�sen megn�velve ezzel a dokumentumok m�ret�t �s komplexit�s�t. Ezt tet�zte, hogy a szabv�ny kiforratlans�g�b�l, illetve a b�ng�sz�gy�rt�k �rdekk�l�nbs�geib�l ad�d�an a webhely tervez�k k�nytelek voltak a k�l�nb�z� b�ng�sz�k saj�toss�gaival is szembes�lni, �s ezeket megker�lend�, mindenf�le tr�kk�ket alkalmazni, ha�sz�p, az elk�pzel�seik szerinti oldalakat szerettek volna k�sz�teni. Nos, ezen seg�tett megjelen�s�vel a CSS szabv�ny, melyet a b�ng�sz�k az ut�bbi �vekben egyre egys�gesebben �rtelmeznek, s sokkal szabadabban, rugalmasabban tudjuk vele befoly�solni HTML oldalaink megjelen�s�t, mint azt kor�bban b�rmikor is tehett�k (�s a HTML nyelv szabv�nya is sokkal kiforrottabb lett, megjelent p�ld�ul az XHTML, tov�bb� sok �j ir�nyelv, ami azt �rja le, hogy a dokumentumnak nem a megjelen�sr�l, hanem a tartalomr�l kell sz�lnia, stb.). Persze a helyzet m�g mindig nem ide�lis, s egy j� ideig nem is lesz az, k�sz�nhet�en a domin�ns b�ng�sz� technol�giai elmaradotts�g�nak, de �gy is egy nagyon j�l haszn�lhat� eszk�zt tudhat mag��nak az a fejleszt�, aki megismeri a CSS ny�jtotta lehet�s�geket.

A technol�gia m�r viszonylag el�g r�g�ta l�tezik, a CSS szabv�ny le�r�sa 1996. december 17-n l�tott napvil�got a W3C�honlapj�n�(nem ide tartozik, de j� tudni, hogy id�k�zben haz�nkban is k�pviseli mag�t a konzorcium egy irod�val, �s saj�t�weblapjuk�is van). A szabv�ny az�ta t�bb�kiad�st��rt meg, illetve 1998. m�jus 12-n napvil�got l�tott a CSS 2 szabv�ny le�r�sa is (a CSS 2.1 �s CSS 3 kidolgoz�sa pedig folyamatban van, a tervek el�rhet�ek a W3C honlapj�n - p�r �jabb b�ng�sz� meg is val�s�t bizonyos dolgokat ezek k�z�l). Fontos megeml�teni, hogy a sz�lesebb k�rben haszn�lt b�ng�sz�k viszonylag nagy r�sz�t t�mogatj�k a CSS szabv�nynak, de az�rt ellen�rizni sohasem �rt, hogy nem �rtenek-e f�lre valamit (mert k�nnyen el�fordul). Azt is figyelembe �ltal�ban a szabv�nyok egy alk�szlet�t val�s�tj�k meg, el�fordulhat, hogy a CSS 2-b�l m�r ismert sokmindent egy b�ng�sz�, viszont van olyan CSS 1 szabv�nybeli elem, melyet m�g mindig nem val�s�t meg.

Forr�s: http://weblabor.hu/cikkek/cssalapjai1